Borbély Krisztián azt tervezte, hogy három, legfeljebb négy év kemény munkával annyi pénzt gyűjt össze Angliában, hogy kerékpárboltot nyithasson Magyarországon. Álma hat év alatt teljesült. Igaz, nem Budapesten, hanem Londonban nyitotta meg saját üzletét. Cikksorozatunk a Londonban dolgozó magyarokról.

Borbély Krisztián 2005-ben érkezett Nagy-Britanniába, de nem a kerékpáros szakmában kezdett. Először egy farmon kapott munkát, ahol kevés pénzért rendkívül sokat dolgozott. Második munkahelye azonban már egy londoni kerékpáros bolt volt. A következő években több londoni boltban és szervizben is megfordult, dolgozott kis helyeken és nagy üzletláncban is. Megismerte a piacot és a konkurenciát.

Egy napon volt főnökének barátja azzal kereste meg, nyissanak közösen egy kerékpáros boltot. Így megszületett a Cycle Lab. A közös biznisz rövid ideig tartott, az üzlettársa néhány hónappal a nyitás után kiszállt, Krisztián megvásárolta a tulajdonrészét és egyedül folytatta tovább.

Az üzlet nemcsak kerékpárbolt és szerviz, organikus gyümölcsleveket is árusítanak. Helyben jéggel turmixolják össze a gyümölcsöket, úgynevezett smoothie-t vagy juice-t készítenek belőlük.

Fotó: Stiller Ákos

“El lehet kezdeni egy ilyen vállalkozást úgy ötvenezer fontból is, de százezer, ami szerintem ideális: vállalkozást kell alapítani, és mehet. Az adórendszer itt lényegesen egyszerűbb. Három hónapig számlát sem kell adni, ha nem akarsz. Három hónap után eldöntheted, hogy akarod-e tovább csinálni. Ha nem megy, bezársz és kész. Egészen másképp működnek itt a dolgok, nem kell csalni ahhoz, hogy életben maradj, és az emberek is szeretik betartani a szabályokat. Szeretnék idővel Magyarországon is boltot nyitni, de az, úgy érzem, nehezebb lesz.”

A Cycle Lab London belvárosában, a Pittfield streeten található. Az utcán tolonganak a kerékpárosok, és kis túlzással, tolonganak a boltban is. A bolt ajtaján naponta akár ötven kerékpárt is betolnak, Krisztián pedig reggeltől estig szerel, ügyeket intéz, és mindenkihez van néhány kedves szava. Azt mondja, ennyi a siker titka. Alkalmazottai is vannak, de hacsak lehet, nem magyart választ munkatársnak. “A magyar mentalitás nem jó ide. Az emberek itt sokkal keményebben dolgoznak, mint odahaza. Heti hat napot és minden vasárnap, ha kell. Az angolok ezt elfogadják, a magyarok nem. Sokan azt képzelik, hogy kijönnek, és minden sokkal könnyebb lesz, hogy itt kolbászból van a kerítés. Én a farmon, ahol kezdtem, heti kilencven órát is dolgoztam 120 fontért.”


Krisztián két-háromévente jár haza, már szinte idegennek érzi magát Magyarországon, és alig várja, hogy visszatérhessen a brit fővárosba. Barátai már nem hiszik, hogy valaha hazatér.

“Londonban senkit nem érdekel, hogy milyen autóba ülsz, mekkora a tévéd, milyen cipő van rajtad. Az a lényeg, hogy mosolyogj, és ne legyél bunkó a többivel. Magyarországon ez nincs. Közrejátszik nyilván, hogy otthon mindenki idegeskedik, nem olyan rózsás a helyzet, de itt is megvan mindenkinek a maga problémája, mégis nyugodt a légkör. Mindenkinek megvan a saját privát szférája, és ezt tiszteletben tartják. Az emberek nem politizálnak, és nem panaszkodnak. Rengeteget kell dolgozni, nyitottnak kell lenni, és nagyon fontos jól beszélni a nyelvet, hogy érvényesülj. A lehetőség adott, az embertől függ, hogy él-e vele vagy nem. Egy vállalkozás elindítása egyszerűbb, az adórendszer is több pénzt hagy a zsebedben, de ehhez fontos a megfelelő hozzáállás is. A magyarok többségének az egész angliai út a pénzről szól. Ha nekem a pénzről szólt volna, akkor maradtam volna a bringásboltban. Kerestem volna 2000 fontot havonta. Reggel kilenckor felveszem a villáskulcsot, és ötkor eldobom. Ehelyett dolgoztam legalább négy különböző boltban, az egyik legjobb céghez is bejutottam. Mindenütt megtanultam, amit lehetett, és utána indítottam el a saját üzletem.”

Fotó: Stiller Ákos

Krisztián a Cycle Labnál sem akar megállni: kávézó, újabb bringabolt a város déli részén, estleg újabb üzlet a gazdag Brightonban, ezek szerepelnek a listán. Esetleg egy budapesti hely, ami viszont kockázatos, hiszen szerinte a magyarok nem értik a biciklit.

“Ha otthon én azt mondom valakinek, hogy egy szervizelés 15 ezer forintba kerül, és évi kétszer el kéne hozni a bringát, az kiröhög. Inkább hatezerért újat vesz egy hipermarketben. Londonban értik, hogy miről van szó, itt már most is rengeteg a bringás, és még többen lesznek. A tömegközlekedés rendkívül drága, 25-35 fontba is kerülhet egy héten. Ez is hozzájárul a kerékpár sikeréhez, és persze az, hogy nem késik, és senki nem köhög a nyakadra. Egy fontért kölcsönözhető a helyi közösségi bicikli, sokan öltönyben, nyakkendőben tekerik."

Az emberek Londonban sportolni is jobban szeretnek, mint otthon - mondja Borbély Krisztián. "Tudják, hogy ha biciklivel járnak, fittebbek lehetnek, és a munkáltatók is így állnak hozzá. Bringaparkokat létesítenek a dolgozóknak, ahol lerakhatod a bringádat, van tusoló, ahol lezuhanyozhatsz miután beértél a munkahelyedre. A munkaadó tudja, hogy ha bringázol, akkor egy évben két napot leszel beteg, nem tizenkettőt, és ez kifizetődőbb neki” - teszi hozzá a bringaboltos.


Forrás: www.hvg.hu